Árva vármegye†  Területe: 2019 km2. Lakosainak száma pedig: 78.745. Az egész vármegyét Csehországhoz csatolták. Ebből kisebb rész Lengyelországhoz került.	Gömör- és Kishont vármegye† Területe 4279 km2, ebből elvettek 3956 km2-t. Népessége 188.098 lélek, ebből elcsatoltak 172.097 lelket. Csehországhoz csatolták. Dobsina† 5021,Jólsva† 2705, Rimaszombat† 6814, Rozsnyó† 6542 lakosú községek A vármegye megmaradt részének lakossága 1930-ban 17.658 volt.
Szepes vármegye† Területe: 3654 km2, lakosságának lélekszáma 172.867. Az egész vármegyét Csehországhoz csatolták. Ebből kis rész Lengelországhoz került. Igló† 10.347, Késmárk† 6307, Lőcse† 6785, Poprád† 2283, Szepesbéla† 2887 lakosú városok.	Liptó vármegye† Területe 11.074 km2, népessége 86.906 lélek. Az egész vármegyét Csehországhoz csatolták. Rózsahegy† 12.121, Liptószentmiklós† 3244 lakosú városok.
Nógrád vármegye† Területe: 4128 km2, ebből elvettek 1747 km2-t. Lakossága 261.517, ebből elcsatoltak 98.897 lelket. Csehországhoz csatolták. Losonc† 11.537, Fülek† 7658, Balassagyarmat 11.551, Salgótarján 16.980 lakosú városok. Nógrád vármegye megmaradt részének népessége 1930-ban 193.996 lélekre rúgott.	Ung vármegye† Területe 3230 km2, ebből elvettek 3217 km2-t. Lakosságának lélekszáma 162.089, ebből elcsatoltak 160.907 lelket. Csehországhoz csatolták. Ungvár† 15.980 lakosú város Ung vármegye megmaradt részének népessége 1930-ban 1467 lélek volt
Zólyom vármegye† Területe 2634 km2, lakosságának lélekszáma 163.653. Az egész vármegyét Csehországhoz csatolták. Besztercebánya† 10.240, Breznóbánya† 4174, Zólyom† 8790 lakosú városok	Bars vármegye† Területe 2724 km2, lakosainak száma 178.500. Az egész vármegyét Csehországhoz csatolták. Körmöcbánya† 4503 lakosú, Léva† 9458 lakosú, Aranyosmarót† 3218 lakosú városok.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Területe 5259 km2, lakossága 1930-ban 412.509 lélek volt. Jászberény 30.101, Karcag 24.248, Kisújszállás 14.532, Mezőtúr 27.647, Szolnok 38.764, Túrkeve 13.320 lakosú városok.	Abaúj-Torna vármegye† Területe 3223 km2, melyből elszakítottak 1551 km2-t. Lakosainak száma 158.077, melyből elszakítottak 74.730 lelket. Ezt a területet Kassa városával együtt, melynek lakosa 1910-ben 44.211 volt, Csehországhoz kapcsolták. Abaúj vármegye megmaradt részének népessége 1930-ban 91.428 lélekre rúgott.
Hont vármegye† Területe 2545 km2, ebből elvettek 2083 km2-t. Népessége 117.256, ebből elcsatoltak 91.787-t. Az egész vármegyét Selmecbányával együtt, melynek lakossága 15.185 lélek volt, Csehországhoz csatolták. Ipolyság† 4195 lakosú, Korpona† 4011 lakosú városok. Hont vármegye megmaradt részének lélekszáma 1930-ban 28.925	Komárom vármegye† Területe 2802 km2, ebből elvettek 1364 km2. Népessége 179.513, ebből elcsatoltak 81.747 lelket. Ezt a területet Komárom városával együtt, melynek lélekszáma 22.337, Csehországhoz csatolták. Gúta† 8906 lakosú, Felsőgalla 15.570, Tatabánya 6844 lakosú községek. Komárom vármegye megmaradt részének lakossága 1930-ban 118.937 volt.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Területe 11.817 km2, népessége 1930-ban 1.366.089 lélek volt. Budapest területe 207 km2, népessége 1930-ban 1.006.184 lélekre rúgott, Kecskemét területe 939 km2, népessége 1930-ban 76.467 lélek volt. Újpest 67.400, Kispest 64.512, Pestszenterzsébet 67.907, Csepel 22.901, Budafok 19.691, Rákospalota 42.949, Cegléd 37.413, Kalocsa 11.880, Kiskunfélegyháza 38.206, Kiskunhalas 28.829, Nagykőrös 28.591, Vác 20.960 lakosú városok.	Zemplén vármegye † Területe 6282 km2, ebből elvettek 4507 km2-t. Lakosságának lélekszáma 343.194, ebből elcsatoltak 209.763-at. Csehországhoz csatolták. Sátoraljaújhely 18.431, Sárospatak 11.257, Tokaj 5844 lakosú városok. Zemplén vármegye megmaradt területének népessége 1930-ban 146.318 lélek volt.
Békés vármegye Területe 3681 km2, népessége pedig 1930-ban 330.656 lélekre rúgott. Békéscsaba 49.374 lakosú, Gyula 25.241 lakosú városok.	Turóc vármegye† Területe 1123 km2, lakosságának lélekszáma 55.703. Az egész vármegyét Csehországhoz csatolták. Rúttka† 6249 lakosú, Zsolna† 9166 lakosú városok
Trencsén vármegye† Területe 4456 km2, népességének lélekszáma 310.437. Az egész vármegyét Csehországhoz csatolták. Trencsén† 6732, Zsolna† 9166 lakosú városok	Nyitra vármegye† Területe 5519 km2, népessége 457.455. Az egész vármegyét Csehországhoz csatolták. Érsekújvár† 16.048, Nyitra† 16.830, Szakolca† 5014, Pöstyén† 7370, Galgócz† 7739, Nagytapolcsány† 6394, Vágújhely† 5863 lakosú városok
Szabolcs vármegye† Területe 4637 km2, ebből elvettek 69 km2-t. Népességének lélekszáma 319.818, ebből elcsatoltak 3479-et. Csehországhoz csatolták. Nyíregyháza 51.308 lakosú, Kisvárda 14.133 lakosú, Nyírbátor 10.779, Újfehértó 13.571 lakosú városok. Szabolcs vármegye megmaradt részének népessége 1930-ban 389.362 lélek volt.	Sáros vármegye† Területe 3652 km2, népességének lélekszáma 174.620. Az egész vármegyét Csehországhoz csatolták. Bártfa† 6571, Eperjes† 14.835 lakosú városok.
Veszprém vármegye Területe 3966 km2, népességének lélekszáma 1930-ban 243.700 Pápa 21.356, Veszprém 17.792 lakosú városok.	Esztergom vármegye† Területe 1077 km2, ebből elvettek 545 km2-t. Lakosainak száma 90.817, ebből elcsatoltak 37.092-t. Csehországhoz csatolták. Esztergom 17.354 lakosú, Párkány† 3073 lakosú városok. Esztergom vármegye megmaradt részének lélekszáma 1930-ban 60.184-re rúgott.
Pozsony vármegye† Területe 4295 km2, ebből elvettek 4248 km2-t. Népességének lélekszáma 311.527, ebből elcsatoltak 310.104-et. Mindezt Pozsonnyal együtt, melynek lakossága 78.223 lélek volt, Csehországhoz csatolták. Nagyszombat† 14.501, Modor† 5002, Dunaszerdahely† 4755, Galánta† 3269, Malacka† 5130, Pozsonyligetfalu† 2940 lakosú városok és községek. Pozyony vármegye megmaradt részének népessége 1930-ban 1495 lélek.	Udvarhely vármegye† Területe 2938 km2, lakosságának lélekszáma 124.173. Az egész vármegyét Romániához kapcsolták. Székelyudvarhely† 9928, Székelykeresztúr† 3880 lakosú városok.
Háromszék vármegye† Területe 3889 km2, lélekszáma 145.720. Az egész vármegyét Romániához csatolták. Kézdivásárhely† 5892 lakosú, Sepsiszentgyörgy† 8554 lakosú városok	Brassó vármegye† Területe 1492 km2, lélekszáma pedig 101.199. Az egész vármegyét Romániához csatolták. Brassó† 38.999 lakosú város
Beszterce-Naszód vármegye† Területe 4333 km2, lélekszáma 127.843. Az egész vármegyét Romániához csatolták. Beszterce† 11.966 lakosú város	Szeben vármegye† Területe 3619 km2, népességének lélekszáma 176.921. Az egész vármegyét Romániához csatolták. Nagyszeben† 29.599 lakosú, Szászsebes† 8073 lakosú városok.
Csongrád vármegye† Területe 1992 km2, ebből elvettek 107 km2-t. Lakosainak száma 144.795, ebből elcsatoltak 8037 lelket. Szerbiához kapcsolták. Szentes 32.861 lakosú, Csongrád 26.046 lakosú városok. Csongrád vármegye megmaradt részének népessége 1930-ban 148.529 lélek. Hódmezővásárhely népessége 60.342, Szeged népessége pedig 135.071-re rúgott 1930-ban	Kis-Küküllő vármegye† Területe 1724 km2, népessége 116.091. Az egész vármegyét Romániához csatolták. Dicsőszentmárton† 4405 lakosú, Erzsébetváros† 4111 lakosú városok
Nagy-Küküllő vármegye† Területe 3337 km2, lakossága 148.826. Az egész vármegyét Romániához csatolták. Medgyes† 8616, Segesvár† 11.570 lakosú városok	Torontál vármegye† Területe 9903 km2, ebből elvettek 9645 km2-t. Népességének lélekszáma 594.343, ebből elcsatoltak 577.725-öt. A vármegye nagyobb részét Szerbiához, kisebb részét pedig Romániához csatolták. Szerbiához csatolták Pancsovát is, melynek lélekszáma 20.808 volt. Nagybecskerek† 25.470, Nagykikinda,† 26.356, Zsombolya† 10.882 lakosú, Törökbecse† 7640 lakosú városok.
Szatmár vármegye† Területe 6104 km2, ebből elvettek 4342 km2-t. Népességének lélekszáma 361.740, ebből elcsatoltak 251.906-ot. Elvették Szatmárnémetit is, melynek lakossága 34.892. Romániához csatolták. Nagykároly† 15.924, Nagybánya† 12.855, Felsőbánya† 4418, Mátészalka 9125 lakosú községek. Szatmár vármegye megmaradt részének népessége 1930-ban 125.808 lélek volt.	Bereg vármegye† Területe 3786 km2, ebből elvettek 3327 km2-t. Lakosainak száma 236.611, ebből elcsatoltak 210.394-et. Csehországhoz kapcsolták. Beregszász† 12.898 lakosú, Munkács† 16.518 lakosú városok. Bereg vármegye megmaradt részének népessége 1930-ban 27.929 lélek volt.
Borsod vármegye Területe 3587 km2, népessége 1930-ban 279.063. Miskolc városának népessége 1930-ban 61.559. Mezőkövesd 20.806 lakosú, Diósgyőr 20.854 lakosú, Ózd 7322 lakosú városok.	Máramaros vármegye† Területe 9716 km2, lakosainak száma 357.705. Az egész vármegyét elvették, és egyik részét Csehországhoz, másik részét Romániához csatolták. Máramarossziget† 20.832 lakosú, Aknasugatag† 1797 lakosú, Kőrösmező† 9783 lakosú, Aknaszlatina† 2320 lakosú, Felsővisó† 9239 lakosú városok és községek.
Hunyad vármegye† Területe 7809 km2, népessége 340.135. Az egész vármegyét Romániához csatolták. Déva† 8459 lakosú, Hátszeg† 3117 lakosú, Petrozsény† 12.183 lakosú, Kudzsír† 4859 lakosú, Vajdahunyad† 4512 lakosú városok.	Tolna vármegye Területe 3601 km2, népessége 1930-ban 269.194 lélek volt. Szekszárd 14.279 lakosú, Dombóvár 8984 lakosú, Dunaföldvár 11.340 lakosú városok.
Hajdú vármegye Területe 2386 km2, lakossága 1930-ban 178.523. Debrecen városának területe 957 km2, népessége 1930-ban 117.275. Hajdúböszörmény 28.914 lakosú, Hajdúnánás 17.990 lakosú, Hajdúszoboszló 17.022 lakosú városok.	Sopron vármegye† Területe 3127 km2, ebből elvettek 1341 km2-t. Lakossága 249.578, ebből elcsatoltak 116.392 lelket. Ausztriához kapcsolták. Kismarton† 2951, Ruszt† 1527 lakosú, Csorna 8489, Kapuvár 9536 lakosú városok. Sopron vármegye megmaradt részének népessége 1930-ban 143.366 lélek volt. Sopron városának lélekszáma 1930-ban 35.895-re rúgott.
Alsó-Fehér vármegye† Területe 3046 km2, lakosainak száma pedig 221.618. Az egész vármegyét Romániához kapcsolták. Gyulafehérvár† 9857 lakosú, Nagyenyed† 8508 lakosú város.	Fejér vármegye Területe 4008 km2, lakosainak száma 1930-ban 230.469, Székesfehérvár lélekszáma 1930-ban 40.717-re rúgott. Bicske 7696 lakosú, Mór 10.032 lakosú városok.
A kereszttel megjelölt vármegyéket a trianoni békediktátum részben, vagy egészben elszakította az anyaországtól. Az elszakított városok (†) lélekszámát az 1910-i statisztika szerint, a csonkaországi városokét az 1930-i adatok alapján közlöm.