FÜZÉR VÁRA
Szatmári Tamás 2006.06.04. 16:16
Képzeletünkben általában hatalmas sziklákon trónoló kővárakként élnek a középkori erősségek. Nos, ennek tipikus példáját adja a Zempléni hegységben emelkedő Füzér vára.Ha kedvet kapna, keresse fel a várat!
|
|
A füzéri erődítmény korai épületeit még a tatárjárás előtti korszakban emelték, így a korai kőváraink közé tartozik. Olyan szépre sikeredett a vár, hogy Árpád-házi II. Endre királyunk más birtokért cserébe rögvest megszerezte magának. Egy 1264-es oklevélből tudni, hogy királyi sereg ostromolta az engedetlen István herceg hatalmában lévő erődítményt, de mindhiába, mert Mihály várnagy és katonasága vitézül megvédelmezte. A jutalma nem is maradt el, a trónra lépő V. István király neki adományozta a kővárat minden hozzátartozó jobbágyfaluval egyetemben.
|
Képeslap 1905-ből | A XIV. század elejének anarchikus belháborúiban Füzér várát a zempléni kiskirály, Aba Amadé nádor fegyveresei szállták meg. Uralmának csak a győztes rozgonyi csata után előrenyomuló Anjou Károly király vetett véget. A továbbiakban az abaúji királyi ispán igazgatta, mígnem Luxemburgi Zsigmond magyar uralkodó a pártjához tartozó Perényi bárónak adományozta oda. Nekik köszönhetjük az erődítmény legszebb épületét, a gótikus ablakokkal ékes várkápolnát.
A XVI. századi török hódítás ugyan idáig nem tört előre, de a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok közötti belháborúban többször is gazdát cserélt. Földesurai igyekeztek a korszerű harcászati elveknek megfelelően megerődíteni, olaszbástyával övezték a várkaput, de ennek ellenére már nem számított fontosabb katonai helynek. A legtöbb esetben kardcsapás nélkül feladta őrsége a felvonuló ellenséges seregnek. Bár a történelmi igazsághoz hozzátartozik, hogy a legtöbbször az erdélyi hadak masíroztak a közeli Kassa városa felé, hogy hadjáratot indítsanak a Habsburg császári és királyi ház uralma ellen. Így Füzér falai Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek vitéz seregeit látták megérkezni.
Mint uradalmi központ szolgálta a birtokosait, a korabeli feljegyzések szerint utolsó zálogbirtokosa Bónis Ferenc zempléni középnemes volt. Szerencsétlen módon belekeveredett a Wesselényi-féle császár elleni összeesküvésbe, amit kegyetlenül megtoroltak, így Ferenc úr feje is a porba hullott a pozsonyi városháza előtt. Füzér várát Strassoldo kassai generális gyújtatta fel, hogy ne szolgálhasson az egyre szaporodó felkelők menedékhelyéül. A következő évszázadokban már a kegyetlen időjárás viharai és a környékbeli lakosság bontó keze omlasztotta az egykor szebb napokat látott erődítményt. Felfedezték a romantikus tájképeket alkotó vándorfestők, így a XIX. században erre járt Thomas Ender osztrák művész is.
A Károlyiak később megbízták Lux Kálmán budapesti építészt, hogy a legsürgősebb állagmegóvásokat végezze el, de az igazi munkálatok csak az 1970-es évektől kezdődtek el. Ekkor Feld István és Juan Cabello régészek vizsgálták a maradványokat. Hosszabb szünet után Simon Zoltán vezetésével nagyarányú munkálatok indultak be, amik napjainkban is tartanak. Az elmúlt években nagyon sokat tettek a műemlékvédelmi szakemberek a várrom feltárásáért és helyreállításáért. Közben megalakult a helyi lakosság lelkes tagjaiból a füzéri várbarátok szervezete, akik nyaranként színes forgatagú várjátékokkal idézik fel a vár ódon históriáját.
Autóval közvetlenül a község házai ,melletti parkolóig juthatun el, majd innen tovább kényelmes sétaút vezet fel a hegynyeregbe. A régészeti feltárások itt hozták napvilágra az egykori alsóvár épületeinek maradványait, a távoli régmúltban a várbeliek ezen a helyen tartották lovaikat és a környékbeli jobbágyfalvak által beszolgáltatott élelmiszereket. Bátran vágjunk neki a sok évszázados időjárás által megszabdalt sziklalépcsősornak, a belépőjegyet a helyreállított kaputorony alatt lehet megváltani. | |
| (forrás:mult-kor.hu)
|